Béremelésre készülnek az egészségügyben

Augusztusban – januárig visszamenőleg – néhány tízezer forinttal emelkedhetnek az orvosi bérek, és körülbelül havi harmincezres többletre számíthatnak a diplomás szakdolgozók, ha a kormány rábólint az ágazati érdekvédők és a szakállamtitkárság között zajló bértárgyalás eddigi eredményeire – tudta meg a Népszabadság.
Bár Varga Mihály gazdasági miniszter azt mondta, hogy nem lesz béremelés a közszférában, az egészségügyi érdekképviselők szerint ez még nem hiúsítja meg az ágazati bértárgyalásokat. Bélteczki János, a Magyar Orvosok Szövetségének (MOSZ) elnöke úgy számol, hogy a korábban bejelentett 50-55 milliárd forint helyett 30 milliárdról alkudhatnak meg a tárcával.

Ebből mindenekelőtt a tavaly mostohán kezelt diplomás szakdolgozóknak szánnak körülbelül 30 ezres emelést, a továbbiak pedig attól függnek, hogy alapbéresítik-e a tavalyi emelést: ebben az esetben ugyan kevesebbet oszthatnak el, de az ügyeleti díjakban ez megtérül az orvosoknak. Ha mégsem lesz alapbéresítés, akkor az orvosoknak néhány tízezer forint juthat, s összességében arra számíthatnak az érintettek, hogy a tavalyi és az idei emeléssel mintegy bruttó 100-110 ezer forinthoz juthatnak.

A béremelés technikájával kapcsolatban két verzió kerül a kormány elé: az egyik változat bérkiegészítés formájában juttatná el az összeget az érintettekhez, a másik javaslat kisebb mértékben, de az alapbért növelné, a keret nagyobb részéből pedig az alapbér és a pótlékok között tavaly megbomlott egyensúlyt billentené helyre. Azaz az ügyeleti díjak, pótlékok elszámolásának alapja megint a bér lenne, amelynek részét képezné a tavalyi emelés is, amelyet bérpótlékként kapnak mindmáig az érintettek. Ez azért probléma, mert az egészségügyben dolgozók jövedelmének harmadát teszi ki a mozgó bér, s miután a tavalyi emelést bérkiegészítésként kapták meg, az nem számít bele a különböző pótlékokba.
A gyakorlatban ez azt jelenti – mondta Bélteczki János –, hogy a kötelezően elrendelhető túlmunkáért most az órabér 70 százalékát kapják meg az orvosok, ha elmarad a tavalyi és az idei béremelés alapbéresítése, akkor ez arány már csak 32 százalék lenne, az önként vállalat túlmunkáé pedig 66 százalék. Miután ennyi túlórapénzért nem lenne orvos, aki önként vállalná a túlmunkát, megborulna az ellátás. Ezért is javasolták az érdekvédők, hogy az idei béremelés rendezze ezt az aránytalanságot.

A béremelésre azonban nem csak az orvosok számítanak, Bélteczki János szerint jutnia kéne az összegből a diplomás szakdolgozóknak is, valamint mindazoknak, akik kimaradtak a folyamatból, köztük a kórházakat működtető gazdasági-műszaki területen dolgozóknak. A kormányzati tárgyalók arra hivatkoztak, hogy a béremelés forrását megjelölő jogszabály csak az egészségügyi dolgozókat nevezi meg jogosultnak arra a pénzre, amelyet a jövedéki adóból és a népegészségügyi termékdíj emeléséből származó költségvetési bevételből osztanak vissza. Azóta a Magyar Kórházszövetség közgyűlése határozottan kiállt amellett, hogy ez a szféra sem maradhat ki az emelésből.

Forrás: nol.hu