Hatalmas egészségügyi béremelést jelentett be a kormány!

Kormánydöntés értelmében 55 milliárd forinttal konszolidálják a kórházakat - jelentette be az emberi erőforrások minisztere csütörtökön újságíróknak, Budapesten. Ez gyakorlatilag a teljes adósságállományt jelenti. Ennél is fontosabb hír, hogy Kásler Miklós jelentős béremelési programot jelentett be az egészségügyben. 
Kásler Miklós beszámolt arról is, hogy a kormány elfogadta az alapellátás és a sürgősségi ellátás átalakításának koncepcióját, és az öt nemzeti egészségprogramot.

Az egészségügyi közalkalmazottak, védőnők, egészségügyben dolgozó nem egészségügyi felsőfokú végzettséggel rendelkezők béremeléséről döntött a kormány - jelentette be az emberi erőforrások minisztere csütörtökön, Budapesten.

Kásler Miklós újságíróknak elmondta: négy év alatt négy lépcsőben emelik a béreket, ez 2022-re 72 százalékos emelést jelent. Ez úgy jönne össze, hogy 2019 júliusától 8 százalékkal, 2020 januárjában 14 százalékkal, majd az év novemberében ismét 20 százalékkal emelkedik a bérük, 2021-ben pedig újabb 30 százalékkal - ismertette. Elmondása szerint a béremelésre jövőre 14,1 milliárd, 2020-ban 79,4 milliárd forintot szán a kormány.

Portfolio vélemény:
Ez évente átlagosan 14,5%-os bérnövekedést jelent, vagyis bő 10%-os reálkereset-emelkedést. Van honnan, hiszen ennek a körnek elkeserítően alacsony a bérszintje. Kérdés, mennyire lesz kampányszerű ez az emelés: a tanári életpálya keretében is jelentős béremelést hajtott végre a kormány több év alatt, ám utána a szakma "el lett felejtve", így mára a relatív bérek újra alacsonynak számítanak.
A lépés elkerülhetetlen volt az egészségügy akut problémái miatt, hiszen a szakemberhiány már a napi működést veszélyezteti. Értelmezésünk szerint a mostani béremelés az orvosokat nem érinti (egyelőre, úgy tudjuk, hogy a kormány erről is tárgyal), hanem a kisegítő személyzet esetében valósul meg a béremelés.
Az újra beinduló és a jövőben várhatóan az állami szektorban dolgozó orvosokra is életbe lépő béremelés az egész egészségügyi szektorban bérnyomáshoz vezet, így a magán-egészségügyi cégeknek is gyorsabban növekvő bérköltségekre kell felkészülni, ami az új befektetések megtérülését ronthatja. (Ha pedig nem emelnek bért a magánszolgáltatók, akkor versenyhátrányba kerülnek.) Várhatóan ez a béremelési kör felgyorsítja a magáncégek konszolidációját, a kisebb rendelők és szolgálatok egyszerűen nem fogják tudni kitermelni ezt az új bértömeget.
A lépés elkerülhetetlenül a magánszolgáltatások árainak emelkedéséhez vezet majd, amit a legnagyobb piaci szereplők a Portfóliónak nyilatkozva rendszeresen megemlítenek.

Az 55 milliárd forintos kórházkonszolidáció az évtizedes logika szerint (és a moral hazard jelenséggel együtt) működik: az alulfinanszírozott és/vagy rosszul gazdálkodó kórházak tarthatatlan méretűvé duzzadó adósságát a kormány megfinanszírozza. Kérdés, hogy ezúttal lesz-e benne némi csavar. Gulyás Gergely a tegnapi Kormányinfón már jelezte: a kormány kész arra, hogy akár részben, akár egészében átvállalja a felhalmozódott kórházi adósságot, ha a gondos gazdálkodás feltételeinek megfeleltek az adott intézmények. Hozzátette: utóbbit mindenképpen meg kell vizsgálni és azt is szeretnék, hogy ha a gondos gazdálkodás esetleges megsértésének lennének személyi következményei. Arra felvetésre, hogy ezt a feltételrendszert már öt éve lehet hallani az egyes évek végi Kormányinfókon, Gulyás úgy reagált: "ebből is látszik,hogy a kormány következetes".

Forrás: portfolio.hu