Itt vannak a végleges tervek, az Orbán-kormány teljesítmény alapján fizetné meg az orvosokat, praxisokat szüntetne meg

Koncentrálják az ellátásokat, ami miatt a betegeknek többet kell majd utazniuk. A centrumkórházak szabadon vezényelhetnék az orvosokat, a diplomás szakdolgozóknak 55 százalékos béremelést ígérnek.
Mintegy fél tucat törvény módosítását kezdeményezi az egészségügy átalakításáról szóló csomaggal a területért felelős belügyminiszter, Pintér Sándor. A végleges terveket – amelyek már túl vannak a tárcaközi egyeztetésen – Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár szerdán juttatta el a szakmai szervezetekhez. A kamarák vezetői a jövő hét elején személyesen is véleményezhetik az olvasottakat, találkozóra várja őket az államtitkár.

A jobbára januártól életbe lépő Takács-csomag tervezet neuralgikus pontjai közt szerepel egyebek mellett az, hogy a centrumkórházak mint munkáltatók szabadon vezényelhetnék az orvosokat, szakdolgozókat, valamint az, hogy gyógyítói teljesítménytől függően akár 40 százalékkal javulhat, de legfeljebb 20 százalékkal csökkenhet is az orvosok, ápolók bére. 

Várhatóan a betegeknek többet kell majd utazniuk, mert a tervezet koncentrálná az ellátásokat. A megyei centrum kórházakba költöztetnék azokat a szakmákat, amelyek biztosításához sok szakemberre van szükség. Az ellátások megyei átszervezését az Országos Kórházi Főigazgató koordinálja majd. A javaslattal újraszabályozzák a városi és vármegyei kórházak szakmai tartalmát. Eszerint azt, hogy az egyes kórházak milyen ellátásokat nyújthatnak a belügyminiszter külön rendeletben határozza majd meg.

Lapunk október 4-én ismertette az egészségügyért felelős államtitkár kormány elé szánt első verzióját. Ahhoz képest dokumentumban történt változás. Így például nem említi a tervezet hangsúlyosan a szabad orvosválasztás megszüntetését. A végleges csomagban maradtak viszont a kórházi beteglátogatásokat korlátozó passzusok, valamint az alapellátás és az orvosi ügyeletek átszervezése.

Az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) praxiskezelőként kapna felhatalmazást a háziorvosi körzethatárok kijelölésére, illetve a betöltetlen praxisok kezelésére.

Az 1200 főnél kisebb körzeteket 2028-ig megszüntetnék. 

Az önkormányzatok lemondhatnának arról, hogy maguk gondoskodjanak az alapellátásról a településükön, ekkor az OKFŐ alá tartozó praxiskezelő köt szerződést az orvossal, s annak személyét csak véleményezheti az önkormányzat.

A javaslat – Budapest kivételével – az Országos Mentőszolgálatra (OMSZ) bízná az orvosi ügyelet megszervezését. Ennek érdekében a feladat ellátását jövő év júliusától az önkormányzatoktól az OMSZ venné át. Mint emlékezetes: tavaly nyár óta már az működteti Hajdú-Bihar megyében a háziorvosi ügyeletet. Ennek lényege, hogy a munkaidőn kívüli hívások a mentőszolgálat központi diszpécseréhez futnak be.

A tervezet továbbra is számol az önkormányzati szakrendelők államosításával. Az utóbbiról szóló részhez az előterjesztő megjegyezte: az önkormányzati érdekszövetségek támogatják a javaslatot azzal a pontosítással, hogy a szakrendelők épületeinek az állam ne tulajdonosa csupán használója legyen a továbbiakban.

A koncepció szerint a jövőben egy megyében egy irányító egészségügyi intézmény működne. 

A városi kórházak a megyei irányítók telephelyeiként, társkórházként fogadhatnák a betegeket. Az utóbbiakban főként egynapos műtétek, belgyógyászati, valamint szülészeti és sürgősségi ellátások maradnának egyéb társszakmák mellett. A munkáltatói jogokat a centrumkórházak gyakorolnák és azok osztanák újra adott területen elérhető kapacitásokat is. Azzal, hogy a munkáltatói jogok a megyei kórházakhoz kerülnek, a dolgozók munkaszerződése változó telephelyre szólna, így odavezényelhetnék őket, ahol éppen szükség van rájuk.

A tartós ápolásra szorulók ellátását és az ahhoz tartozó infrastruktúrát átadnák a szociális szférának. 

Az úgynevezett szakápolási központok az állami fenntartású egészségügyi intézményekben a korábbi ápolási osztályokból jönnének létre, amelyekben az idős betegek gondozását a szociális ellátókra és az egyházakra bíznák. A feladat átadásával az egészségbiztosító által most fizetett 6600 forintos napidíjat is a szociális szektor kapná meg.

Központosítanák a laborszolgáltatásokat. 
Így a tervezet egyetlen nagy állami cégre, a Nemzeti Orvoslaboratóriumi Diagnosztikai Nonprofit Kft.-re (NOLD NKft.) bízná a laborvizsgálatokat. Az ország öt régiójában külön közbeszerzéssel biztosítanák ennek a logisztikáját.

A kormányzati javaslat része maradt az egészségügyi szakdolgozók béremelése is. Az alap- és középfokú végzettségűeknek átlagosan 32 százalékos, míg diplomásoknak átlagosan 55 százalékos emelést javasolnak.

Ha ez megvalósul, akkor szakdolgozók már elérnék az orvosi bérek 34 százalékát. Az emelés forrásigénye 168 milliárd forint lenne az előterjesztő szerint. A béremeléssel párhuzamosan több bérpótlékot megszüntetnének, illetve egy részük beépülne az alapbérbe. A javaslat szerint a kormány a jövőben megszüntetné a szakdolgozói kamarai tagdíj állami átvállalását is. Mind az orvosokat, mind a szakdolgozókat érzékenyen érintheti, hogy az előterjesztés jövő nyártól lehetővé tenné, hogy az egészségügyi szolgáltatók teljesítmény alapján legfeljebb 40 százalékkal emelhetnék, illetve 20 százalékkal csökkenthetnék is a béreket.

Forrás: nepszava.hu