Jelentős eredmények az egészségügyben

Az elmúlt másfél évben jelentős változások történtek az egészségügyben, amelyek célja a családok egészségének támogatása, a hatékonyabb megelőzés és a biztonságos, magas színvonalú betegellátás erősítése volt, valamint az egészségügyi dolgozók megbecsültségének további javítása volt.

2018 őszén a kormány – Prof. Dr. Kásler Miklós emberi erőforrások miniszter előterjesztésére – elfogadta az öt Nemzeti Egészségügyi Programot. A rákellenes program mintájára megszületett a keringési, mozgásszervi, mentális és gyermek egészségügyi program is. A kórházi fertőzések megelőzése érdekében hozott rendelet, a sürgősségi betegellátás megújítása, a szakdolgozói béremelési rendszer kidolgozása és az új alapellátási program indítása, olyan intézkedések, amelyek a mindennapi betegellátásban a betegek érdekeit szolgálják és mindezek hatására az orvosok, egészségügyi dolgozók munkafeltételei javulnak. Családbaráttá tesszük a kórházakat, fejlesztjük a betegbiztonságot és járványügyet, elindítottuk a szervezett vastagbélszűrő és az új CT-tüdőrákszűrő programot. A kormány a jövőben is elkötelezett az egészségügy és az egészségügyi dolgozók támogatásában. 2020-ra 770 milliárddal több jut egészségügyre, mint 2010-ben és közel 184 milliárd forinttal több, mint tavaly.

Az emberi erőforrások minisztere által kezdeményezett fejlesztések három pilléren nyugszanak. A szakmai fejlesztések középpontjában a megbetegedésekért és halálozásért jórészt felelős betegségek visszaszorítása, a járványügyi biztonság, a sürgősségi ellátás és a gyermek egészségügy fejlesztése, valamint a lelki egészség támogatása áll.

A második pillér az egészségügyi ellátórendszer struktúrájának és finanszírozásának korszerűsítése, a harmadik pedig az egészségügyi dolgozók megbecsültségének további javítása.

Az alapellátás-fejlesztési program részeként meghirdetett „Három generációval az egészségért” pályázat kiemelt célja a gyermekkori elhízás és dohányzás megelőzése, a célzott népegészségügyi szűrővizsgálatokon történő lakossági részvétel növelése, a keringési betegségek időben történő felismerése és hatékony gondozása, valamint a lelki egészség támogatása. A program első fordulójában a kormány 6 milliárd forinttal támogatott 79 háziorvosi praxisközösséget, amelyek több mint 130 ezer esetben végeztek vizsgálatokat, adtak tanácsot. A program második fordulójában 64 praxisközösség nyert el támogatást a rendelkezésre álló 4,7 milliárd forintból. Így már 1,2 millió ember számára vált könnyebben elérhetővé a betegségmegelőzés és az egészségfejlesztés.

Az alapellátás fejlesztés részeként a Magyar Falu Program keretében 186 orvosi rendelő épülhet vagy újulhat meg, összesen 4 milliárd forint értékben. 778 kistelepülésen nyílik lehetőség orvosi eszközök beszerzésére. Szolgálati lakások építésére pedig 5 milliárd forint áll rendelkezésre.

Az elmúlt másfél évben teljessé vált a népesség szintű szűrővizsgálatok rendszere. A szervezett emlő- és méhnyakszűrés után , 2018 novemberében megkezdődött az 50-70 év közötti férfiak és nők szervezett vastag- és végbélszűrése. Az Országos Korányi és Pulmonológiai Intézet koordinálásával pedig megkezdődött a tüdőrákszűrés bevezetése alacsony sugárdózisú CT vizsgálattal. 2021-től országos kiterjesztésű lesz ez a program, melynek része a dohányzásleszokás támogatása is.

Az európai viszonylatban is kiemelkedő Nemzeti Immunizációs Programunk még erősebbé vált, a lányok HPV elleni védőoltására a 2018/2019-es tanévtől kezdődően már a legszélesebb, 9 vírustörzs elleni védelmet nyújtó HPV-oltóanyagot biztosítja az állam. Az eddigi 12 védőoltás mellett pedig kötelezővé és ingyenessé tettük a bárányhimlő elleni védőoltást is a 2019/20 tanévtől.

Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések számának további csökkentése, megelőzése érdekében komplex intézkedési csomagot vezettünk be. Az infekciókontroll javítására 10 Mrd forint támogatást kaptak a kórházak.

A családbarát szülészetek kialakítására 44 intézmény összesen 6,4 Mrd Ft támogatást kapott 2019 januárjában. A beruházások egyágyas szülőszobák, rooming-in rendszerű gyermekágyas szobák, anyaszállások kialakítását, komfortosítást célozzák. A 2019 októberében meghirdetett II. fordulóban az infrastruktúra fejlesztés mellett a várandósgondozás és szülés során a szemléletváltásra, korszerű ellátási gyakorlatok kialakítására helyezzük a hangsúlyt.

Megújult a sürgősségi ellátás is: 2019. január 1-jétől a sürgősségi betegfogadó helyeken kötelező a triázs rendszer, a súlyossági kategóriák használata. A cél az volt, hogy a lehető legrövidebb időn belül rögzítsék a beteget a sürgősségi ellátás informatikai rendszerében, és a legsúlyosabb eseteket azonnal lássák el.

2019-ben jelentős fejlesztések történtek az Országos Mentőszolgálatnál is: elindult 254 mentőautó cseréje, és azoknak a mentéstechnikai eszközöknek a felszerelése, amelyek növelik a mentés biztonságát és az OMSZ hatékonyságát.

A kórházi, aktív ellátást folytató intézmények fejlesztése mellett megújul a Közép-magyarországi Régió járóbeteg-szakellátó hálózata is: a kormány összesen 58,6 Mrd forintot biztosított a fővárosi és Pest megyei szakrendelők fejlesztésére. Az Egészséges Budapest Programban - ami a központi régió legnagyobb egészségügyi fejlesztése - 32 budapesti és Pest-megyei szakrendelő komplex fejlesztése történik informatikai korszerűsítéssel és az elavult műszerpark cseréjével. 2019 első félévében többek között röntgen- és ultrahang-berendezéssel, kardiológiai vizsgálatokat segítő eszközökkel, terheléses EKG-val, endoszkópos, szemészeti, nőgyógyászati, terápiás és fizikoterápiás vizsgáló eszközökkel gazdagodtak a szakrendelők.

A kormány kiemelt fontosságúnak tartja az ágazatban dolgozók anyagi megbecsülését is. Ezért az egészségügyi szakdolgozók és nem egészségügyi főiskolai végzettséggel rendelkezők bére négy év alatt 72 százalékkal emelkedik, és a 2018. november 1-re tervezett első, 8%-os béremelését a kormány 2018. január 1-jére előrehozta. Béremelésben összesen 78 444 fő részesült. Közülük 77 930 fő szakdolgozó és 514 fő nem egészségügyi főiskolai végzettséggel rendelkező dolgozó volt.

A fogorvosi szolgálatok is díjkiegészítést kapnak: a heti 30 órában működtetett állami fogászati szolgálatok és szakrendelések egyszeri, 1.5 millió forintos kifizetése folyamatban van.

Az év végén döntött a kormány arról, hogy az egészségügyi ellátás hatékonyságának növelésére és a kórházak pénzügyi stabilitásának erősítésére közel 80 milliárd forintos támogatást kapnak a kórházak. Emellett az adósság újratermelődésének megakadályozása érdekében felülvizsgáljuk az egészségügyi finanszírozási rendszert, költségvetési felügyelőket rendelünk ki egyes kórházak mellé és központosított adósságrendezési eljárásban tételesen megvizsgáljuk a lejárt kórházi tartozásokat is.

79,4 milliárd forintot biztosítunk a kórházak többlettámogatására, ebből 42,8 milliárd forintot a kórházak lejárt tartozásának rendezésére, 36,6 milliárd forintot pedig az adósság újratermelődését megelőző intézkedésekre: struktúraváltásra, az ellátás racionalizálására, és a kórház teljesítményének elismerésére.

A kormány célja az, hogy olyan átfogó és fenntartható finanszírozási rendszer jöjjön létre a járó- és fekvőbeteg ellátásban egyaránt, amelyben elkerülhető az adósság újratermelődése. Ennek kidolgozását az EMMI már megkezdte a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő és az Állami Egészségügyi Ellátó Központ bevonásával.

A kormány az egészségügyi rendszer működésének olyan, strukturális és finanszírozási szemléletű átalakítását kezdte meg, amely egyidejűleg alkalmas a lakosság egészségi állapotában érdemi előrelépésre és a működési-gazdálkodási folyamatok javítására.

A struktúraátalakítás első lépéseként az EMMI miniszterének javaslatára 2019 szeptemberétől emelkedett a traumatológiai ellátást végző intézmények fix díja, ezen felül 2020. januártól megtörténik a traumatológia szakma finanszírozásának a valós költségekhez való igazítása is.

2020-tól az érsebészeti fix díjak emelkednek. A II. progresszivitási szintű érsebészet fix díja 8 millió forintról 14 millió forintra, a III. progresszivitási szintű érsebészet 10 millió forintról 20 millió forintra nő. Az intézkedések a kórházi adósságok mértékének csökkenéséhez is hozzájárulnak.

(EMMI)

Forrás: kormany.hu