Zajlanak az egészségügyi fejlesztések Budapesten, a vidéki városokban és a falvakban is

A kormányzat egyik legfőbb célja az alapellátás megújítása, hogy a diagnózis a beteg lakóhelyén szülessen meg, és amennyire lehetséges, a betegek helyben kapják meg a megfelelő kezelést, vagyis a pácienseknek ne kelljen elutazniuk a következő szintet jelentő kórházig - mondta Kásler Miklós az Origónak adott interjújában. Az emberi erőforrás minisztere arról is beszélt, hogy a következő években százmilliárdok jutnak majd a budapesti egészségügyi intézményhálózat fejlesztésére, valamint, hogy jelenleg is tárgyalnak az orvosi fizetések növeléséről. Szólt arról is, a Tempus Közalapítvány szervezi továbbra is a 9. és 11. osztályos gyermekek ingyenes külföldi nyelvtanulását segítő programokat.

Mit emelne ki a most zajló egészségügyi fejlesztések közül?

Az a legfontosabb, hogy nagyon jelentős fejlesztések történnek, és mindegyik a tervek szerint alakul. 2010 óta olyan egészségügyi beruházások valósultak és valósulnak meg folyamatosan országszerte, amelyek több évtizednyi lemaradást pótolnak. Persze van még felújítandó intézmény, de azok száma lényegesen kevesebb, mint ami elkészült. Vidéken sorra megújultak a kórházak, amire a korábbi évtizedekben nem volt példa. 
Budapesten más a helyzet, hiszen korábban a balliberális kormányok alig költöttek az egészségügyi intézményhálózatra. Például a János Kórházban 1970 óta, leszámítva az elmúlt éveket, nem történt korszerűsítés. 
Az egyik prioritás, hogy itt minél hamarabb megvalósuljon a felújítás. Pontosan ezért indítottuk útjára az Egészséges Budapest Program 700 milliárdos fejlesztési programját, hogy ezeket az egyenlőtlenségeket megszüntessük. Tervszerűen zajlanak az egészségügyi fejlesztések, de mindezeket úgy kell végrehajtanunk, hogy a betegellátás zavartalan maradjon.

Mik az Egészséges Budapest Program legfőbb elemei?

A 2026-ig tartó Egészséges Budapest Program (EBP) a központi régió történetének legnagyobb egészségügyi fejlesztési programja. Ennek keretében a 11 országos intézet megújulásán kívül 4 centrumkórház jön létre (Dél-budai Centrum, a Dél-pesti Centrum, az Észak-pesti Centrum, az Észak- Közép-budai Centrum), 13 társkórházat – köztük 4 egyházi fenntartású intézményt – és 32 szakrendelőt korszerűsítünk. 

Eddig 205 milliárd forintról döntött a kormány. 2017-ben 40 milliárd forintot biztosított a költségvetés orvostechnológiai eszközök beszerzésére és építészeti tervezésre. 2018-ban további 30 milliárd forint, az idei büdzsében pedig 41,9 milliárd forint jut az EBP-re. 
A programban 32 szakrendelő komplex fejlesztése is zajlik telephely-összevonással, informatikai korszerűsítéssel és az elavult műszerpark cseréjével. A kormány összesen 58,6 milliárd forintot biztosított erre a célra.

Hogyan újítják meg az alapellátást?

A kormányzat egyik legfőbb célja az alapellátás megújítása, hogy a diagnózis a beteg lakóhelyén szülessen meg, és amennyire lehetséges, a betegek helyben kapják meg a megfelelő kezelést, vagyis a pácienseknek ne kelljen elutazniuk a következő szintet jelentő kórházig. Mindehhez szoros együttműködés szükséges a magasabb szinten lévő szereplőkkel: a járóbeteg-szakellátással, valamint a sürgősségi ellátással. 

Az alapellátás praxisközösségeit meg kell erősítenünk: ezt szolgálja a „Három generációval az egészségért" címmel tavaly meghirdetett, prevencióra ösztönző pályázat is. A programban felnőttek és gyermekek ellátását végző háziorvosi praxisok, illetve az azokat működtető önkormányzatok társulásai pályázhattak 5,4 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra. 
A határidőig csaknem 200 pályázat érkezett be, és 80 praxisközösség nyert átlagosan 67 millió forintot. Az elbírált pályázatnak köszönhetően – a korábban megalakultakkal együtt – több mint 130 praxisközösség működik majd Magyarországon, azaz több mint 1,2 millió ember számára válik könnyebben elérhetővé a betegségmegelőzés és az egészségfejlesztés a mindennapokban.

A megbetegedett emberek minél gyorsabb gyógyítása mellett fontos, hogy mindent megtegyünk annak érdekében, hogy ne is alakuljon ki a betegség. Ebben a legfontosabb szerepe az egyénnek van, akinek minél jobban kellene vigyáznia a saját egészségére. 
Kidolgoztuk az elmúlt három évtized legátfogóbb egészségügyi programját, amely a betegségek megelőzésére, elkerülésére támaszkodik. A népegészségügyi intézkedések váza az öt nemzeti program. Mögöttük pedig ott állnak az Országos Intézetek és országos hálózataik, amelyeket szintén nagymértékben fejlesztünk. 
Ehhez a két pillérhez – alapellátás – sürgősségi kórházak, országos intézetek – országos hálózataik, valamint a megelőzés – mint rendezőelv kell szabni a fejlesztéseket.

A megelőzés tekintetében milyen előrelépésekről lehet beszélni?

A most bejelentett Új Egészségkultúra program elsősorban a prevencióra helyezi a hangsúlyt, megcélozva ezzel az egészségben eltöltött évek számának növelését, valamint, hogy tovább javuljanak a betegek gyógyulási esélyei. Az új egészségkultúrában az egészségtudatosság gyökerei erősödnek meg. Ahhoz, hogy ezeket a célokat el lehessen érni, egyfelől egészséges életkörülményeket kell teremteni: meg kell próbálni kiiktatni az életünkből azokat a tényezőket, amelyek betegséghez vezetnek, ugyanakkor a nevelés, a szemléletváltás is fontos. 
A rendeleteken, törvényeken kívül például az iskolai nevelés révén is olyan körülményeket kívánunk teremteni, hogy az egészséget károsító tényezőket csökkentsük, illetve ne szerepeljenek az életünkben. Ide tartoznak többek között a kémiai, fizikai, biológiai károsító tényezők, életmódbeli szokások, a táplálkozás, a szenvedély- és mentálhigiénés betegségek. 

A programban különös hangsúlyt fektetünk a szűrővizsgálatok fejlesztésére, és a részvételi arány további növelésére. A részvétel korai diagnózist, korai terápiát és eredményes gyógykezelést jelent. A méhnyakszűrés 1994-es bevezetését 2002-ben, az első Orbán-kormány idején követte az emlőszűrés, a negyedik Orbán-kormány alatt pedig, 2018 novemberében vezettük be a vastag-végbélszűrést, amely jó ütemben halad. 
A 2019. augusztusi adatok szerint az 50–70 éves korosztályban 350 ezer vizsgálatra szóló meghívót küldtek ki, és 100 ezren már vissza is küldték a mintákat. 
A 2019. augusztusi adatok szerint a valamivel több, mint százezer minta nyolc százaléka volt úgynevezett nem negatív, esetükben kolonoszkópiás vizsgálat következik. Tehát tételesen nem igaz az, hogy nem zajlanak a szűrővizsgálatok. Többször olvastam, hogy nincs vastagbélszűrés, vagy éppen áll a folyamat, ráadásul ezt egy orvos nyilatkozta. Ez nem igaz.

Ingyenes lesz-e a fiúk HPV elleni oltása?

A megelőzés egyik alappillére a védőoltások hatékony alkalmazása. E tekintetében Magyarország „világhatalom", hazánk világviszonylatban is élen jár az átoltottságot illetően, és kiemelkedő a lakosság bizalma a magyar védőoltásrendszerben. A szeptemberben bevezetett bárányhimlő elleni vakcina a tizenkettedik kötelező védőoltás. Ez utóbbira 1,3 milliárd forint költségvetési forrást fordítunk, a kötelező vakcinákra évente mintegy 10 milliárd forintot költ az állam. 
Sehol Európában nincs olyan ország, ahol 13 féle vakcináció történne meg. Mindehhez kapcsolódik a fiúk HPV elleni oltása is, amely a közeli jövőben elérhető lesz. 
Csak egy példa: a lányok HPV-átoltottsága az Egyesült Államokban csupán 51 százalék, míg nálunk ingyenesen legalább 70 százalék, és rohamosan nő. A kormány a 2014/15-ös tanévben vezette be a serdülő lányok HPV elleni önkéntes védőoltását. Erre a célra eddig 6 milliárd forintot fordított. 2014 óta több mint 170 ezer hetedik osztályos lány kapta meg a védőoltást.

A Magyar Falu Program keretében milyen egészségügyi fejlesztések lesznek a kistelepüléseken?

A 2018 végén meghirdetett Magyar Falu Program az 5000 fő alatti kistelepülések hátrányainak enyhítését szolgálja. Az a célunk, hogy a falvakban élők egészségügyi ellátása is javuljon. Ennek keretében nyílik lehetőség az alapellátást érintő egészségügyi fejlesztések támogatására is. Összesen 11 milliárd forint jut majd erre a következő időszakban. Az orvoshiány enyhítése érdekében például orvoslakásokat, rendelőket építünk. A teljes program 70 százaléka érinti az Emberi Erőforrások Minisztériumát, mivel a Magyar Falu Program a közoktatáson át a sportfejlesztésekig minderre kiterjed.

Mennyire elégedett a 2020-as egészségügyi büdzsével?

180 milliárd forinttal több jut majd jövőre, mint az idén. 2010-hez képest pedig 770 milliárd forinttal többet, összesen 2000 milliárdot fordítunk az egészségügyre. 
Mind az orvosi, mind az ápolónői fizetések jelentősen emelkedtek a 2010-es kormányváltás óta. 
Mindezeken túl számos ösztöndíjpályázatot hirdettünk a rezidensek számára is. Az érkező európai uniós források jelentős részét pedig az alapellátás fejlesztésére fordítjuk majd.

Az orvosi fizetések esetében mikorra várható megegyezés a jövőbeli pontos összegekről?

Eddig is nyitottak voltunk, ezután is nyitottak vagyunk a tárgyalásokra. A kormány szándékát jól tükrözi, hogy a legnagyobb arányú bérnövekedés az egészségügyben történt. 
2010-hez képest az egészségügyi bérekre fordított források összege több mint a duplájára nőtt. 
Egy 4–6 éves jogviszonnyal rendelkező szakorvos átlagkeresete 2010-ben 251 000 Ft volt, ami 2019-re 656 000 Ft-ra emelkedett. Egy 7–9 éves jogviszonnyal rendelkező szakorvos átlagkeresete 2010-ben 280 000 forint volt, 2019-ben ez már 767 000 forint. Egy 19–21 éves jogviszonnyal rendelkező szakorvos átlagkeresete 2010-ben megközelítette a 365 000 Ft-ot, ez az összeg 2019-re 853 500 Ft-ra nőtt. Egy mentőorvos átlagkeresete 2010-ben bruttó 314 200 Ft volt, 2019-ben az orvosok átlagkeresete az Országos Mentőszolgálatnál bruttó 733 522 forint/hó. Közös célunk az orvosok anyagi megbecsülésének további javítása. A tárgyalások most is zajlanak, értelemszerűen mindenki többet szeretne, mint a mostani bére.

Hogyan alakul a Tempus Közalapítvány jövője?

A Tempus Közalapítvány szervezi továbbra is a 9. és 11. osztályos gyermekek ingyenes külföldi nyelvtanulását segítő programokat. Ez több százezer forintos terhet vesz le a szülők válláról. A program előkészületei javában zajlanak.

Miért indították el a Lázár Ervin Programot?

Az alapgondolat az volt, hogy minden honfitársunk, óvodás kortól élete végéig, meríthessen abból a sok évszázada felhalmozott kulturális kincsből, amely az európai, a keresztény és a magyar értékekből gyökerezik. A Lázár Ervin Programmal minden évben 700 ezer gyermek legalább egyszer ingyen eljuthat színházi, tánc- vagy cirkuszi előadásra. 
Az iskolák egyfajta menükártyát kapnak a kulturális intézményektől, ezen csak értékes, tradicionális, magas minőséget felmutató programok, előadások szerepelnek, amelyek a gyermekeket ebben a rendkívül fogékony életkorban az értékek felé irányítják. 
A köznevelési intézményrendszer korszerűsítésére, bővítésére 276 milliárd forint hazai és 126 milliárd forint uniós forrást fordít a kormány. De ez csak a keret, a tartalmat a Nemzeti Alaptanterv módosítása szolgálja, amit a most induló Lázár Ervin Program egészít ki. A programra idén 6 milliárd, 2020-tól beépülő jelleggel évente 5,5 milliárd forintot fordítunk majd.

Forrás: origo.hu