Nincs pénz a közszolgák megmentésére

A közintézmények minden rendelkezésükre álló szabad pénzeszközt költsenek a közszolgák végtörlesztésének támogatására, emellett a közszolgák kedvezményesen vehessenek részt az új árfolyamvédelmi rendszerben - a lapunk birtokába került dokumentum szerint ezt az elõterjesztést viszi a pénteki kormányülésre Matolcsy György. A kabinet frissített számai szerint 70 ezer közszolga végtörlesztene, annyi pénz nincs, hogy a 450 milliárdos hiteligényt ki lehessen elégíteni. A kibõvített árfolyamrendszerben vissza nem térítendõ támogatást és gyerekszámtól függõ kamatkedvezményt kaphatna, aki a közszférában dolgozik.Elkészült a közszféra dolgozóinak kedvezményes végtörlesztését lehetővé tevő kormányhatározat-tervezet. A birtokunkba jutott, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által jóváhagyott dokumentum – ami még a kormány megerősítésére vár; ez az NGM szerint ezen a héten megtörténik – utasítja a költségvetési intézmények és az önkormányzatok vezetőit, hogy minden úgynevezett „szabad előirányzatukkal”, tehát a működéshez nem feltétlenül szükséges pénzzel támogassák a végtörlesztő munkatársaikat. A tervezet felkéri a nemzetgazdasági minisztert, hogy dolgozza ki a közszférában dolgozók kedvezményes árfolyamvédelmi rendszerének feltételeit – valószínű, hogy a közszolgák többsége ezt veheti majd igénybe (ennek várható feltételeit később ismertetjük).Csak a gyerekeseknekA határozattervezethez készített részletes előterjesztés szerint „a kormánytisztviselő, köztisztviselő, közalkalmazott részére végtörlesztéshez – a háztartásban eltartott kiskorú gyermekek számától függően – kizárólag visszterhes munkáltatói kölcsön nyújtható.” Ez azt jelenti, hogy a munkavállalók a pénzt vissza kell fizessék a munkaadójuknak, de úgy, hogy a pénzt kölcsönző intézmények semmilyen kamatot nem számíthatnak föl. A kormány ezt a lehetőséget csak a gyerekesek előtt nyitná meg.A tervezet szerint a jogosultaknak január 30-ig az alábbiakat kellene elintézniük:

  • A költségvetési szervnek fel kell mérnie a végtörlesztéssel érintett munkavállalókat, és azt is, hogy a jogszabályi feltételeknek megfelelnek-e.
  • A költségvetési szervnek dönteniük kell a beérkező igénylésekről.
  • Rendelkezésre kell állnia a megfelelő költségvetési forrásnak (meg kell jelölni azt az előirányzatot, amiből a kölcsönöket finanszírozni lehet, ilyen ugyanis egyelőre nincs, erről bővebben írunk később).
  • A munkavállalók alá kell írják a kölcsönről szóló papírokat.
  • A kölcsönszerződés alapján át kell utalni a pénzt a dolgozóknak (megfelelő időt kell biztosítani a pénzügyi intézmények közötti tranzakciókra, ez átlagosan egy nap lehet).
  • A kedvezményezettek át kell utalják a pénzt a pénzügyi intézménynek 2012. január 30-ig.

Ennyibe kerülneA dokumentum beszámol arról, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium frissített adataiból az derül ki, bő 70 ezer állami alkalmazott jelezte, hogy végtörlesztene - tehát a nemrég kiszivárgottnál jóval többen vannak. Ők piaci árfolyamon összesen 635 milliárd forintnyi devizahitelt törlesztenének, ami 190 milliárd forintos veszteséget okozna a bankoknak. A kormány és a Bankszövetség közötti (azóta törvénybe foglalt) megállapodás szerint ennek a veszteségnek a 30 százalékát a költségvetés állná, ez 55 milliárd forintos állami többletkiadást jelent – olvasható a dokumentumban.Mit szólna az IMF?A dokumentum figyelmezteti a döntéshozókat, hoyg az EU-val, illetve az IMF-fel való tárgyalások megkezdéséhez szükséges, hogy a kormány a stabilitást elősegítő gazdaságpolitika folytatását demonstrálja. „Bár a végtörlesztés ilyen módon történő megsegítése formálisan nem járna a Bankszövetséggel kötött megállapodás megszegésével, de a bankoknak okozott komoly veszteség miatt mégis akár akként is értelmezhetnék tárgyalópartnereink. Szintén komoly felhangot kaphatna az EU-s konzultációs/bejelentési kötelezettség esetlegesfigyelmen kívül hagyása. Ezen tényezők a tárgyalások formális megkezdését veszélyeztetnék” – írja a dokumentum.Az aktualizált számokból kiderül: a közszféra dolgozóinak összesen 445 milliárd forint kellene ahhoz, hogy január 30-ig végtörlesszenek. Ez átlagosan 6,2 milliós forinthitel-igényt jelent. Mivel a végtörlesztéshez banki hitelek lényegében már nincsenek, ezért az önkormányzatok, állami vállalatok és egyéb költségvetési szervek átlagosan ennyit kellene előteremtsenek dolgozóik végtörlesztéséhez, mindezt 10 napon belül.Egy végtörlesztés „light” forgatókönyvet is felvázol a dokumentum, de a finanszírozási igény még így is jelentős lenne. Eszerint, ha a kormány úgy dönt, hogy az egy gyermekesek 40 százalék, a 2 gyermekesek 30 százalék önerőt kell felmutassanak, és csak a három vagy több gyermekeseknek járna a teljes kamatmentes kölcsön (miközben a gyermektelenek semmit nem kapnának), még így is 186 milliárdos hiteligény jelentkezne.Ráadásul a számítás meglehetősen pontatlan, ismeri el az apparátus. „A statisztika igen nagy bizonytalanságokat takar. A beküldött adatok minősége sok esetben nem volt megfelelő, illetve nem lehet meggyőződni arról teljes bizonyossággal, hogy teljes-e: nem ítélhető meg, hogy az intézmények pontosan mekkora hányada vett részt a felmérésben”.Mindez szép, deA határozattervezet hosszan sorolja a forrásteremtés lehetőségeit. Az egyik ötlet szerint a kölcsönként kihelyezendő összeget be kell vonni a piacról, „ami a jelen körülmények között rendkívül nehézkes”. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) finanszírozási terve ugyanis ezzel nem számolt, és enélkül is meglehetősen kifeszített a finanszírozás. Az ÁKK ugyan rendelkezik 300 milliárd forintnyi devizabetéttel, de „negatív piaci visszhangja lenne e puffer további apasztásának egy olyan időszakban, amikor a nemzetközi kockázatok erősödnek”.Van pénz a rendkívüli kormányzati intézkedésekre elkülönített tartalékkeretben is, de ez az előirányzat „nem ilyen célt szolgál, és nagyságrendileg sem elegendő”. A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapból ugyan származhatnak bevételek február végéig, ugyanakkor az a tőkepiaci helyzet függvénye – fogalmaz a dokumentum. Egy másik opció szerint a Magyar Államkincstárnál (MÁK) egy központi lakásalapszámlát lehetne nyitni, amiből finanszírozni lehetne a hiteleket. Felmerült az is, hogy takarékszövetkezetektől, a Demján Sándor-féle Gránit Banktól vagy a Magyar Fejlesztési Banktól is érkezhetne a pénz, végül azonban minden ilyen lehetőséget elvet a dokumentum jogi, pénzügyi és infrastrukturális nehézségek miatt.A végkövetkeztetés ezek után az, hogy "a kölcsönnyújtás csak a költségvetési intézmények rendelkezésére álló saját forrásaiból tűnik jogilag és pénzügyileg megvalósíthatónak, illetve a kamattámogatás a bankok közreműködése nélkül szintén nem jelent valódi segítséget", ezért a tervezet egy alternatív megoldási javaslatot is vázol, vélhetően ez jelent valódi segítséget a devizahiteles közszolgák többségének.Egyszeri támogatás + kamatkedvezményA hét elején már beszámoltunk róla [1], hogy az apparátus azzal számol: a bejelentkezettek közül – a fentiek miatt – reálisan kevesen kaphatnak munkáltatói kölcsönt. Ezért egy helyettesítő megoldást ajánlottak, amit korábban még csak említés szintjén vetettek fel, ebben a szövegben azonban már körvonalazódnak ennek a lehetőségnek a részletei is. Ez a kibővített árfolyamrögzítés.Ez az árfolyamrögzítésA bankok és a kormány decemberi megállapodásában [2] az adósoknak kedvezőbb árfolyamrögzítési szabályokat dolgoztak ki. Aki év végéig jelzi, annak frankhitel esetén 180 forinton, euróhitel esetén 250 forinton, jenhitelnél 2 forinton rögzítik a részletét egészen 2016-ig. A piaci és a rögzített árfolyam közötti összeg egy gyűjtőszámlán halmozódik (és kamatozik), amit a kedvezményes időszak letelte után kell elkezdeni törleszteni.A rögzített és a most éppen 250 forintos piaci frankárfolyam különbségéből (ez most 70 forint) csak a tőkerész halmozódna a gyűjtőszámlán, a kamatot a bank és az állam fele-fele arányban fizetnék.Mivel egy átlagos, 15 éves hátralévő futamidejű tartozás havi részletében durván egyharmad-kétharmad arányban oszlik meg a tőke és a kamatrész, havonta a gyűjtőszámlára frankonként csupán nagyjából 23 forint kerülne, további körülbelül 23-23 forintot a bank, illetve az állam vállalna magára. (Ez az arány az idő előrehaladtával folyamatosan változik a hitelek sajátos felépítése miatt. A futamidő elején az adósok szinte csak kamatot fizetnek a banknak, a végéhez közeledve pedig egyre nagyobb a kifizetett tőkerész).Tehát a lényeg, hogy az árfolyamgát feltételei szerint a rögzített árfolyamon fizetett törlesztés és az aktuális, piaci árfolyamon fizetendő törlesztés különbözete két külön számlán halmozódna. Az egyiken a ki nem fizetett tőketörlesztés, a másikon a ki nem fizetett kamat gyűlne. Az utóbbit 50-50 százalékban az állam és a bankok állják. Az ügyfél terhét jelentő tőkegyűjtőszámla a hat havi BUBOR (budapesti bankközi kamatláb) szerint kamatozna, amit csak az 5 éves gyűjtőszámla-kedvezmény kifutása után kellene törleszteni.A tervezet szerint a kormány a konstrukció eredeti verziójához képest több eszközzel is segíthetné az állami dolgozókat.

  • A bankok kellene vállalják, hogy a fenti kört soron kívül bírálják el (ez, figyelemmel az árfolyamgát rendszerébe való feltehetően tömeges belépési szándékokra, több hónapos előnyt jelenthet).
  • Az állam kellene vállalja, hogy nem csak a törlesztőrészletre eső kamat felét fizeti ki, hanem az ügyfelek számláján halmozódó tőkerészen keletkező "új" kamat egy részét is átvállalja az állami alkalmazottak esetében, gyermekszámtól függően. A gyermektelen családok 3 százalékpontos kamattámogatást kapnának a halmozódó tőkeszámlákuk kamatfizetéséhez, ezen felül minden gyermek után 1 százalékpont plusz kamattámogatás járna. "Ez számításaink szerint az öt év alatt mintegy 5 milliárd forintos kiadást jelentene."
  • Az állam emellett vissza nem térítendő támogatást adna a február 1. és július 1. közötti időszakon belül arra a néhány hétre vagy hónapra, amíg az adós még a piaci ár szerint törleszt. A támogatás minden állami alkalmazott esetén megegyezne az ebben az időszakban megfizetett törlesztőrészletek és a fix törlesztőrészlet közötti különbséggel. Ezzel az állami alkalmazottak, utólagos elszámolással, árfolyamgát alá kerülnek már 2012. február 1-től. "Ez minden hónap után kb. egyszeri 2-2 milliárd forintos terhet jelentene a költségvetésnek."

Még jól is járnak?Aki a fenti rendszert választja – mert a végtörlesztésről lemaradt –, harmadával kisebb részletet fizethet. A dokumentum szerint egy 7,5 millió forintos hitelnél a jelenlegi törlesztőrészlet 57 000 forintra csökken – persze emellett az árfolyam függvényében folyamatosan nő a gyűjtőszámlán a hitele.Ehhez képest, ha az ügyfél végtörlesztett volna, amit jellemzően 12 százalékos kamatozású vagy drágább forinthitelből kellene finanszíroznia, akkor a törlesztőrészlete ennél több, körülbelül 66 000 forint lenne – igaz, hogy ez tartósan ennyi lenne, és nem növekedne a gyűjtőszámla-egyenlege.Forrás: index.hu