• Balesetbiztosítás
    A Colonnade (régen AIG) Csoportos Balesetbiztosítás a szakszervezet 80 év alatti tagjai részére nyújt gazdaságos és hatékony 24 órás, világszerte érvényes biztosítási védelmet. Balesetből eredő kórházi ellátás vagy baleseti műtét esetén közvetlen anyagi támogatást nyújt a munkavállalóknak, nagyban elősegítve ezzel a mielőbbi gyógyulás feltételeinek megteremtését.
  • Vodafone flotta
    A tagok 2005. április 1-től kedvezményes Vodafone Flotta előfizetői szerződés megkötésére jogosultak. A hálózaton belüli valamennyi hívás ingyenes.
  • Utasbiztosítás
    A külföldi utasbiztosítás MÖSZ tagoknak ingyenes, hozzátartozóknak 580 Ft/fő/nap
  • Kedvezményes üdülés
    A szakszervezet tagságának kedvezményes üdülést biztosít saját üdülőiben: Szanazug, Zsóri-fürdő, Gergelyiugornya
  • Segélyek
    A szakszervezeti tag gyermekének születése esetén 50.000 Ft szülési segélyt folyósít. Házastárs vagy egyenesági rokon halála esetén 50.000 Ft temetési segélyt nyújt. Váratlan esemény kapcsán az arra rászorulóknak szociális segélyt folyósít.

Megkongatták a vészharangot az egészségügyi szakdolgozók

Márciusban kapják meg 20 százalékkal emelt fizetésüket az egészségügyi szakdolgozók, csakhogy ezt nem mindenki fogja béremelésként értékelni, ugyanis a korábbi pótlékok is beépülnek a bérekbe. „Azt várnák, hogy a jelenlegi summázott összeg emelkedjen meg” – mondta Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke az Indexnek. A bérfejlesztéssel kapcsolatos problémák miatt a kamara levélben fordult a Belügyminisztériumhoz.
Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke az Indexnek beszélt arról, hogy olyan 88–90 ezer közötti azon szakdolgozók száma, akiket érint a márciusi béremelés, hiszen egy bő év óta a védőnők is ezen jogszabály hatálya alá tartoznak, de még az alapellátásban foglalkoztatott körzeti ápolók is kapnak eszerint bérnövekményt.

Korábban 17 sáv volt az életkor szerinti előmenetelhez – háromévenként kategóriától függően 5–6 vagy éppen 12–16 ezres emelkedéssel –, ehelyett minimumot és maximumot határoznak meg, öt-öt kategóriában.

A kiemelt kategóriába többek között az intenzív terápiás, az aneszteziológiai ellátást, ortopédiai, traumatológia, a stroke tartozik bele. Balogh Zoltán ugyanakkor kifogásolta, hogy a nagy ellátórészt jelentő sebészetet vagy a pszichiátriát már nem sorolták ide.

A szakdolgozói bértábla felosztásán még nem változtattak az első, 18 százalékos, 2023. július 1-jétől esedékes fizetésemelés után:

1. melléklet a 181/2023. (V. 16.) korm.-rendelethez

1. melléklet a 181/2023. (V. 16.) korm.-rendelethez

Beépült pótlékok

Korábban a kamara a béremelési tervezet kapcsán jelezte a minisztériumnak, hogy fontos a pótlékok megtartása, mint például – a szakképesítések után – a nagyobb kockázatoknak kitett területeken, az ágy mellett vagy a rendelőkben végzett munkákért járó juttatások.

„A pótlékalap plusz 20 ezer forint volt, a járóbeteg-ellátóhelyeken 7200, a kórházi osztályok döntő többségén 24 ezer és bizonyos kórházi osztályokon 30 ezer forintot kaptak a kollégák. Mindez lényegében szervült az alapilletménybe az elmúlt évtizedek során, amivel az a motiválóértéke is eltűnt, amiért ezt több mint 25 évvel ezelőtt létrehozták” – részletezte a MESZK elnöke. Emlékeztetett: annak idején ez a pénzösszeg a fizetések 40 százalékát tette ki, ma már eltörpül ennek az értéke, most ezt a bérelemet beépítik az alapilletménybe.

Emellett a munkáltató kezében volt egy 5-6 százalékos sáv, nagyjából 30-50 ezer forint, amivel a szakképesítést elismerték, például egy OKJ-s ápoló szakápolói végzettségét onkológiai vagy intenzív terápiás területről, azt a munkáltató így honorálhatta. A kamara úgy véli, ha ezek beépülnek az alapilletménybe, a 20 százalékos emelést erre kellett volna rátenni.

A garantált alapilletmény utáni fizetésemelést egyik munkavállaló sem fogja béremelésként értékelni. Azt várnák, hogy a jelenlegi summázott összeg emelkedjen meg – hangsúlyozta Balogh Zoltán. Mint rámutatott: a mostani bértáblán ez nem látszik, a munkáltatói döntésen fog múlni a besorolás.

Nincs egységes útmutatás

A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke úgy véli, egységes útmutatás nélkül, teljesen eltérő megvalósítások lehetnek az országban a száznál is több állami és az alapítványi, valamint egyházi fenntartású intézményeiben. „Ez egyfajta belső migrációhoz vezethet” – jegyezte meg. A kamara éppen ezért azt szorgalmazza, hogy garanciát kapjanak kollégáik arra, hogy a béremelés valóban béremelés lesz. Szintén indítványozták, hogy a 17 korábbi, szakmai tapasztalat szerinti kategóriából az orvosi bértáblához igazítottan legalább 10-et tartsanak meg.

A jelenlegi formában egy olyan fajta belső igazságtalanság és méltánytalanság alakul ki, amivel a rendszer nem tud mit kezdeni. Ezzel akár a pályaelhagyás vagy az elvándorlás is fokozódhat – hangsúlyozta a MESZK elnöke.

Aránytalanságok a fizetésekben

Mint kifejtette: az is előfordulhat, hogy egy kiemelt kategóriába tartozó pályakezdő többet keres egy 10-20 éve a szakmában dolgozó alapkategóriába soroltnál. További anomáliaként említette, hogy az A, B, C kategória összeolvadásával akár egy szakképesítés nélküli egészségügyi foglalkoztatott is többet kaphat kézhez a kiemelt területen, mint egy szakképzéssel rendelkező kollégája az alapterülethez sorolt ellátási helyen. Balogh Zoltán határozottan úgy véli, ezek a belső aránytalanságok a munkabékét nem fogják szolgálni az egészségügyben.

4. melléklet a 663/2023. (XII. 29.) korm.-rendelethez

4. melléklet a 663/2023. (XII. 29.) korm.-rendelethez

A legtöbb szakdolgozó a 3. kategóriába tartozik: ők a régi OKJ-s végzettségűek, több mint 30 ezren vannak. A 4. kategóriába tartozó főiskolai végzettségűek 20 ezernél többen vannak, az egyetemi oklevéllel rendelkezők 3-4 ezren az ötödikben, a 2-es kategória 15 ezer körüli, az 1-es pedig 6-9 ezer szakdolgozót jelent.

A Belügyminisztérium közlése szerint a márciusi béremeléssel az átlagos szakdolgozói fizetések elérik az orvosok átlagos alapbérének 37 százalékát. Kiemelték: „senkinek nem lesz alacsonyabb a bére”, ugyanakkor „nem zárják ki a kiemelt területeket tartalmazó lista későbbi felülvizsgálatát” sem. Annak érdekében, hogy ez még a márciusi béremelés előtt megtörténjen, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara január 22-én levélben fordult Takács Péter egészségügyi államtitkárhoz. Mint kiemelik, a 2024. évi bérfejlesztéshez kapcsolódó javaslatukat már 2023. december 17-én és 23-án is megküldték a Belügyminisztérium egészségügyi ágazatért felelős szakmai vezetőinek. Most ismét kérik a béremelésekkel kapcsolatos szakmai szempontjaik figyelembevételét, mivel a kormányrendelet megjelenése óta a kamarához folyamatosan érkeznek segélykérő, az egészségügyi ágazat orvos- és szakdolgozói körének nemtetszését és bizonytalanságát kinyilvánító megkeresések.

Álláspontjuk szerint olyan bértáblára lenne szükség, amely ösztönzi a fiatalok egészségügyi rendszerben történő elhelyezkedését, másrészt támogatja és elismeri a már pályán lévők megtartását kiszámítható szakmai előmenetelükhöz kötődő illetményemelkedésükkel.

Hangsúlyozták: továbbra is készen állnak az ennek érdekében történő szakmai egyeztetésre.
 

Forrás: index.hu

olvasás