• Balesetbiztosítás
    A Colonnade (régen AIG) Csoportos Balesetbiztosítás a szakszervezet 80 év alatti tagjai részére nyújt gazdaságos és hatékony 24 órás, világszerte érvényes biztosítási védelmet. Balesetből eredő kórházi ellátás vagy baleseti műtét esetén közvetlen anyagi támogatást nyújt a munkavállalóknak, nagyban elősegítve ezzel a mielőbbi gyógyulás feltételeinek megteremtését.
  • Vodafone flotta
    A tagok 2005. április 1-től kedvezményes Vodafone Flotta előfizetői szerződés megkötésére jogosultak. A hálózaton belüli valamennyi hívás ingyenes.
  • Utasbiztosítás
    A külföldi utasbiztosítás MÖSZ tagoknak ingyenes, hozzátartozóknak 580 Ft/fő/nap
  • Kedvezményes üdülés
    A szakszervezet tagságának kedvezményes üdülést biztosít saját üdülőiben: Szanazug, Zsóri-fürdő, Gergelyiugornya
  • Segélyek
    A szakszervezeti tag gyermekének születése esetén 50.000 Ft szülési segélyt folyósít. Házastárs vagy egyenesági rokon halála esetén 50.000 Ft temetési segélyt nyújt. Váratlan esemény kapcsán az arra rászorulóknak szociális segélyt folyósít.

Kiszivárgott: ez lehet a 2025-ös minimálbér-megállapodásban

Gyakorlatilag megállapodtak minden részletkérdésben a munkaadók és a szakszervezetek a Versenyszféra és Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) szerdai ülését követően, így megszületett a minimálbér és garantált bérminimm emeléséről szóló 2025-ös megállapodás, ami 2016 után ismét több éves lesz – tudta meg a Világgazdaság. Bár csütörtök kora délután még úgy tűnt, hogy nem minden szervezet fogadja el a megállapodás feltételeit, ugyanis vonakodott a Magyar Szakszervezeti Szövetség mellett a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége is, információink szerint végül minden szervezet belement az alkuba.

Ugyan a megállapodást még hivatalosan nem írták alá, de a tartalmi elemekben megegyeztek a felek, ennek megfelelően:

  • 2025. január elsejétől a minimálbér 9 százalékkal, bruttó 266.500 forintról bruttó 290.800 forintra,
  • 2026-ban 13 százalékkal bruttó 328.600 forintra,
  • 2027-ben további 14 százalékkal 374.600 forintra emelkedik. A jelenleg számítások szerint addigra várhatóan 750 ezer forint körül lesz Magyarországon a rendszeres bruttó átlagbér.
  • Eldőlt, hogy a garantált bérminimum megmarad, emelésének mértékéről továbbra is évente döntenek a VKF keretein belül, a megállapodás ugyanakkor tartalmazza azt kitételt, hogy a jövőben növelik a kollektív szerződéses lefedettséget Magyarországon.

A garantált bérminimum a megállapodás értelmében 2025. január elsejével 7 százalékkal a jelenlegi bruttó 326.000 forintról bruttó 348.800 forintra emelkedhet.

Abban állapodtak meg a felek, hogy a béremeléseknek a növekedésen és a vállalati hatékonyságjavuláson kell alapulnia a jövőben.

Minimálbér 2025: az uniós irányelv miatt siettek a szakszervezetek és a munkaadók
Idén minden korábbinál hamarabb, már a nyár közepén elindultak a minimálbér-tárgyalások, a nagy sietség oka az volt, hogy november 15-ig kész terveket kellett kidolgozniuk a szakszervezeteknek és a munkaadóknak az uniós minimálbér-irányelv gyakorlatba történő átültetéséről. Ennek keretében kellett dönteniük arról, hogy mi lesz a sorsa a garantált bérminimumnak, hány éves bérmegállapodás kötnek, továbbá meg kellett határozni azt is, hogyan tervezik felzárkóztatni a hazai minimálbért. Bár az unió pontosan nem határozta meg ennek a forgatókönyvét, csak ajánlásokat fogalmazott meg, a munkaadóknak és a munkavállalói érdekképviseletek szeptember közepén abban állapodtak meg, hogy

2027. január elsejétől a minimálbérnek a rendszeres bruttó átlagkereset összegének az 50 százalékát el kell érnie.

Emellett meghatározták azt az időszakot is, amely a viszonyítási alap lesz majd: a tárgyalások megkezdésének időpontjától számított négy negyedévnek a rendszeres bruttó átlagkereseti adata.

Eldőlt: marad a garantált bérminimum

Annak ellenére, hogy úgy tűnt kezdetben, hogy mindkét oldalon van fogadókészség a garantált bérminimum megszüntetésére, amely már tavaly felmerült a szakszervezetek részéről, időközben egyre inkább lekerült a napirendről.

"Az már biztosra vehető, hogy a garantált bérminimum középtávon a jelenlegi formájában a VKF megállapításával megmarad. Hogy ezt követően hogyan tudjuk az ágazati párbeszédbizottságok rendszerét kialakítani, az egy hosszadalmasabb tárgyalási sorozatot vetít előre"

– mondta szeptember közepén Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek vezetője, aki szerint legfeljebb kisebb technikai módosításokat tervez a kormány, jogszabály-módosításokra csak a következő években kerülhet sor. Addig, amíg az új rendszer nem alakul ki, egy átmeneti időszak jön, ami kellő felkészülési időt tenne lehetővé a felek számára. Hogy végül nem szűnt garantált bérminimum, az annak is köszönhető, hogy egyelőre nem állnak fent a feltételei, másrészről a kormány sem igazán támogatta, hogy a jelenleginél nagyobb beleszólást kapjanak a szakszervezetek az egyes bértételek meghatározásába.

Nagy Márton: ezer euró lehet a minimálbér Magyarországon

A kormány is időközben egyre hangsúlyosabban kezdett el kommunikálni a kérdésben. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter először szeptember 17-én beszélt arról, hogy 2028-ra ezer euró lehet a minimálbér Magyarországon. A tárcavezető által felvázolt bérpálya egy olyan modell alapján történt, ami évente átlagosan 12 százalékos minimálbér-emeléssel számolt. Ez egyébként következett a három éves bérmegállapodásból is, a mostani számítások szerint ugyanis 2027-re a minimálbérnek eleve el kell érnie a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát, akkorra a kötelező legkisebb munkabér összege várhatóan 375 ezer forint lesz, majd egy további 10 százalékos emeléssel 2028-ban meghaladhatná a 400 ezer forintos határt.

Orbán Viktor: nekünk magas céljaink vannak

Később a miniszterelnök is továbbment ennél.

"Nekünk magas céljaink vannak"

– mondta Orbán Viktor a geszti kihelyezett kormányülést követő első rádióinterjújában október elején, a kormányfő szerint ugyanis két-három éven belül elérhető az egymillió forintos átlagbér Magyarországon, éppen ezért szorgalmazta a kormány, hogy többéves bérmegállapodást kössenek a szakszervezetek és a munkaadók. Ezért Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter kapta feladatául, hogy a mostani év végéig hozza tető alá ezt a megállapodást.

Orbán mondatai élénk számolgatás következett, hogy milyen forgatókönyv alapján jöhet össze az egymilliós átlagfizetés elérése, amiben számtalan nyitott kérdés volt. Később Nagy Márton pontosította, hogy mit is értett a kormányfő az egymillió alatt, azaz nem az átlagbérek, hanem a bruttó átlagkeresetek esetében érhetjük el az egymillió határt. Ezt a tárcavezető a Év Felelős Foglalkoztatója díj átadásán reálisnak nevezte, ugyanakkor azt is hozzátette: „igen, szeretnénk, ha emelkedne a fizetések vásárlóereje, de olyan bérnövekedés elképzelhetetlen, ami nincs összhangban a gazdasági növekedéssel”.

A harmadik GDP-adat után keményítettek be a vállalkozók

A minimálbér-emelések sorozata kapcsán sokáig úgy tűnt, hogy mindkét oldal számára elfogadható kompromisszum következő években 10-12-14 százalékos minimálbér-emelési modell. Ez borult fel a harmadik negyedéves, vártnál sokkal rosszabb GDP-adattal. Kiderült ugyanis, hogy a magyar gazdaság még mindig nem tud felpörögni, emiatt a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége keményebb álláspontot vett fel a tárgyalások során. Pedig Rolek Ferenc a Világgazdaság Bruttó című podcast műsorában eleve vitatta, hogy szükség van-e egyáltalán évente 12 százalékos átlagos minimálbér-emelési tempóra, amellett érvelt, hogy átlagosan 8 százalékos emelés elegendő lenne, legalábbis a gazdaság teljesítőképessége alapján ennyi az indokolt.

Adócsökkentést kértek a munkaadók

Ennek ellenére Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára lapunknak nem zárta ki, hogy két számjegyű mértékben emelkedjen a minimálbér 2025-ben, bár azt is hozzátette, hogy ehhez a kormányzatnak is hozzá kell járulnia, ha nem is adócsökkentés, hanem valamilyen kkv-kat segítő támogatásokon keresztül. Anélkül a vállalkozók csak 8 százalékos csak emelést adnának meg.

Végül most hétfőn jöhetett el az áttörés a tárgyalásokon, amikor mindhárom oldal tett engedményeket, és elindult a megállapodás szövegezése. Hogy mennyire hektikus volt a tárgyalások menete az elmúlt hetekben, az is jól mutatja, hogy még szerda délelőtt is úgy tűnt, hogy kudarcba fulladnak az egyeztetések, miután a munkavállalói oldal számára elfogadhatatlan ajánlatot tettek le a vállalkozók.

Forrás: https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2024/11/kiszivargott-ez-lehet-a-2025-os-minimalber-megallapodasban-ket-szervezet-meg-vonakodik

olvasás