Váratlan vendéggel és egy, a kormány szerint történelmi jelentőségű bejelentéssel indult az OMSZ sajtótájékoztatója. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter csak előző este értesült az eseményről, mégis megjelent, és „szupermérföldkőnek” nevezte a mentők kiérkezési adatainak nyilvánosságra hozatalát. A számok első olvasatra nem túl megnyugtatóak: országosan 26,4 perc a 90. percentilis kiérkezési idő. A cél azonban ennél jóval ambiciózusabb: a P1-es, vagyis legsürgősebb eseteknél ezt 15 percre csökkentenék.
Kedden reggel az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) tartott sajtótájékoztatót, amelynek középpontjában a mentők kiérkezési idejére vonatkozó adatok nyilvánosságra hozatala, az adatok értelmezése, valamint a mentőellátás működését meghatározó szakmai szempontok álltak. A szervezet fontosnak tartja, hogy átláthatóan és hitelesen tájékoztassa a lakosságot, és az adatokat megfelelő szakmai összefüggésben kezeljék, így Constantinovits Miklós, az OMSZ megbízott főigazgatója és Szűcs Brigitta szóvivő ismertették az adatokat, valamint meglepetésként felszólalt Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter is.
A beszélgetés fókusztémái:
-„a kiérkezési idők nyilvánosságra hozatala és az adatközlés módszertana,
-a prioritási szintek és azok szerepe mit mutatnak – és mit nem mutatnak – a kiérkezési időre vonatkozó statisztikai adatok,
-a kiérkezési időket befolyásoló szakmai és működési tényezők,
valamint az elmúlt időszak intézkedései” voltak.
Céljuk ezzel az volt, hogy a nyilvánosság az adatokban ne csak számokat, hanem a mögöttük megbúvó „szakmailag megalapozott képet” is lássa.
A legfontosabb pillanat
Szűcs Brigitta azzal kezdte, hogy a mai napon az OMSZ nyilvánosságra hozza a kiérkezési időket és az esetszámokat is, de ez még csak a kezdet, a következő időkben ebből rendszert szeretnének teremteni. Ezután Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter – aki elmondása szerint hétfőn este tudta csak meg, hogy lesz ez az esemény, és el is jött – arról beszélt, hogy ezt a dátumot meg kéne jegyezni, hiszen ez egy „olyan szupermérföldkő”, amelyhez szükséges volt az április 12-i rendszerváltás az egészségügyben is, és egy transzparenciát tudnak így biztosítani a különböző szervek munkájáról.
A miniszter szerint „itt a másodpercek is életeket menthetnek”, amihez egy szemléletváltás és egy egészségügyi minisztérium felállítása kellett, hogy meg tudják mutatni: nem félnek a mutatóktól és a számoktól, és azt transzparensen kommunikálják a társadalomnak – „egyre többet remélhetőleg” –, és ezáltal nyomást gyakorolhatnak a minisztériumra, a kormányzatra, vagyis saját magukra is. Ugyanis ezek az adatok majd összehasonlíthatóak lesznek a nemzetközi értékekkel, és ha ebben elmaradásban lesznek a magyarok, akkor nyomás lesz rajtuk ezek javítására. A miniszter szerint 1989 óta nem történt meg ezen szemlélet előtérbe helyezése, holott Angliában például már hosszú évek óta transzparensen mutatják a mentők mutatóit.
Arról is beszélt, hogy mind a szakemberek, mind az újságírók sokat dolgoztak ezekért az adatokért, csak eddig süket fülekre találtak.
Itt ez egy rendszerváltás, az első száz nap utáni éra egyik legfontosabb pillanata – emelte ki, hozzátéve, hogy szeptember 1-től a kórházi fertőzések adatai is nyilvánosak lesznek, és folyamatosan, a legalább száz minőségi mutató felé tartanak, amellyel tükröt akarnak tartani a minisztériumnak és a kormányzatnak is.
Megjegyezte, hogy sajnálja, hogy „csak 2026-ban, de a jövő végre elkezdődött”, és miniszterként sokat tud ezért tenni. Az elmúlt években szakemberként nem jutott át a falakon, viszont most biztatja a társadalmat, hogy ellenőrizze a számokat, ásson vissza a korábbi adatokig, és akkor majd „rájönnek, hogy a korábbi egészségügyi államtitkár folyamatosan hazudott a magyar egészségügy helyzetéről”. Végül arról is beszélt, hogy az OMSZ irányítására alkalmas személyek interjúztatása jövő héten indul, utána fogják kiválasztani a megfelelő jelöltekből a befutót.
Nem összekeverendő!
Az adatok kiértékeléséről Constantinovits Miklós elmondta, hogy a transzparencia új korszakába lépett az Országos Mentőszolgálat, ugyanis a betegellátás mellett az átláthatóságban és a lakossági edukációban is élen szeretnének járni. Elsőként a kiérkezési időket teszik közzé, majd jönnek a szakmai mutatók, az operatív mutatók és a dolgozói elégedettségi mutatók is, tehát a teljes átláthatóság a végső cél.
De visszakanyarodva a kiérkezési, valós várakozási időre elmondta, hogy a bejelentéssel kezdődik a folyamat (fontos, hogy a 112-es segélyhívó és a mentők száma nem ugyanaz), majd a protokoll szerinti kikérdezés, a sürgősségi besorolás, a mentőegység riasztása és végül a helyszínre való kiérkezés következik. A középső három lépés egyébként nagyjából együtt, egy időben zajlik, hiszen a kikérdezés közben már besorolja az esetet a megfelelő sürgősségi kategóriába a mentésirányító, és már riasztja is a megfelelő mentőegységet.
Fontosnak tartotta kiemelni, hogy a medián, az átlag és a 90. percentilis kiérkezési idő nem keverendő össze – hogy mi is ez a 90. percentilis kiérkezési idő, arról keretes írásunkban tud tájékozódni. A „telefonos triázsnak kulcsfontosságú szerepe van” a vezető szerint, hiszen itt dől el, hogy mennyire sürgős az eset, és hogy tudja a mentőszolgálat allokálni a mentőegységeket a fontosság alapján, hogyan priorizálnak. Szeretnének mindenhova 15 perc alatt kiérkezni, de egy szívmegállásnál 15 perc örökkévalóságnak tűnik, így a lakossággal együtt a mentésirányítók tartják a frontot, amíg a mentő kiér – „nélkülük sehol sem lennénk” – tette hozzá.
Ezután Constantinovits elmagyarázta az öt triázs különbségét, a P1-es legsürgősebbtől a P5-ig, ahová már az sem biztos, hogy szükséges mentőt küldeni.
A mentőegység kiérkezését befolyásoló külső tényezők közé tartozik többek között a környezeti faktor (útminőség, elérhetőség), a társadalmi faktor (bejelentés ideje, pontossága) és kórházi szempontok is (kórházi kapacitás, infrastrukturális nehézségek, szoftverek minősége, kollégák viszonya), ezek mind-mind befolyásolják a kiérkezés idejét. Éppen ezért nagyon fontos a priorizálás és a probléma pontos megértése, hogy a leggyorsabban és a legjobban felkészült, legközelebbi egységet riaszthassák az esetekhez.
Ezután arra tért ki, hogy a jövőben szeretnének szakmailag és minőségileg is az élen járni. Folyamatos szakmai párbeszédre törekednek a kórházakkal és a sajtóval is, ahová adatokkal akarnak szolgálni havi szinten. Mindemellett céljuk egy hatalmas adatbázis létrehozása és a betegek útjának végigkísérése a bejelentéstől kezdve a gyógyulásig, kezelésig. Végül a lakossági edukációt is kiemelte újra, mint a szervezet egyik legfontosabb jövőbeni célkitűzését.
Jó kilátások
A 112-es hívószám használata Constantinovits szerint 1,4 percet tesz hozzá a kiérkezési időhöz, ám ennek revideálása és visszatérés a 104-es közvetlen hívószámra kormányzati és uniós direktívákba is ütközhet, ezért nem az OMSZ hatásköre. Hegedűs Zsolt hozzátette, hogy azért vannak az adatok, hogy „tanuljunk belőlük”, így a döntéshozók elé is egy olyan táblázatot mutatnak fel, amely alapján majd a jövőben segíthetnek a lakosságnak. A statisztikák persze nem mindig javulnak, lehetnek olyan problémák, amelyek esetleg a következő hónapban rosszabb adatokat generálnak, viszont összességében az, hogy a P1-es esetekhez 15 percen belül kiérjenek, az a legfontosabb célkitűzés.
Pontosan 26,4 perces 90. percentilis kiérkezési időt örököltek az előző kormánytól, de bízik benne, hogy ennek a nyilvánosságra hozása már javítani fog a statisztikákon, tehát egyelőre meg kell nézni, hogy milyen változások jönnek.
De nem tartja kizártnak, hogy kormányzati beavatkozásra is szükség lehet.
Constantinovits arról is beszélt, hogy a mentésirányítás egy bonyolult és nehéz szakma, s ugyan vannak HR-problémáik, de már dolgoznak ezek megoldásán, viszont a napi szintű 20–24 vidéki „bajtárs” fővárosi szolgálata egyelőre megmarad. Biztosított mindenkit, hogy a segélyhívás mindig talál szabad fogadót, olyan nincs, hogy minden kolléga foglalt lenne, tehát ebben nincsen „mentési kockázat”, de természetesen szeretnének sokkal gördülékenyebben dolgozni.
Az országosan 26,4 perces, a fővárosban pedig 24,7 perces 90. percentilis kiérkezés a P1-es esetekhez elég rémisztőek lehetnek, viszont Hegedűs szerint Angliában 8 perces az átlag, amíg Magyarországon 15 perc a cél, de ezt nem szabad összekeverni a 90. percentilis kiérkezéssel. Ferenci Tamás klinikai biostatisztikus, aki az adatbázis felülvizsgálatáért felelt, hozzátette, hogy „élő ember nem mondja meg”, hogy tíz évvel ezelőtt hogyan számolták ezeket az adatokat, de hatalmas előrelépés, hogy most már van egy ilyen transzparens statisztikai honlap, ahol ellenőrizhetik az emberek a mentősök munkáját. Constantinovits elmondta, hogy eddig máshogy mérték az adatokat, tehát nehéz összehasonlítani a mostani adatokat a korábbiakkal, ráadásul eddig mediánt és átlagot számoltak, most pedig 90. percentilist, amelyek között „ég és föld a különbség”.
Hegedűs Zsolt arról is beszélt, hogy az eredmények javítása érdekében apró lépésekben haladnak, új esetkocsik, felújítások, HR-bővítés, fizetésemelés, ezek mind-mind hozzájárulnak majd a kiérkezési idő csökkentéséhez, ahogy a transzparencia is. De az OMSZ új vezetőjének fő feladata az lesz, hogy az országos, 90. percentilis kiérkezési időt 15 percre csökkentse a P1-es eseteknél, de ehhez nincs egy kitűzött határidő.
„Ha ebben a ciklusban egy 10, 20, 25 százalékos javulást látunk, akkor én már elégedett vagyok” – fogalmazott a tárcavezető. Kijelentette, hogy 2026-ban 36 új mentőautónak a beszerzése megtörténik, jövőre pedig körülbelül 200 új mentőautó beszerzése a cél. Ám Hegedűs szerint ezek munkaeszközök, tehát nem ünnepelni kell az ilyesmik átadását és beszerzését, hanem végrehajtani, hogy az egységek dolgozni tudjanak. De az „100 százalék, hogy erre forrást allokálunk, ez prioritás” – mondta. A mentőszolgálatra fordítható összegről Hegedűs távozóban még úgy fogalmazott, hogy „a kilátásaink jók, tehát az Országos Mentőszolgálat kilátásai is jók”.
Az Országos Mentőszolgálat kiérkezési adatait ezen a linken tudják böngészni.
Forrás: index.hu