Új bértábla készül az egészségügyi szakdolgozóknak, a kormány pedig több száz milliárd forintos egészségügyi többletforrást ígér. De mennyivel emelkedtek eddig az ápolói és más szakdolgozói bérek, hányszor volt valódi béremelés, és biztosított-e már a mostani ígéret mögött a fedezet?
Az egészségügyi szakdolgozók bére ismét a közéleti figyelem középpontjába került. A friss kormányzati bejelentések szerint készül az új szakdolgozói bértábla, a Pénzügyminisztériummal pedig felgyorsultak az egyeztetések. A tervek szerint a 2027-re biztosított, mintegy 500 milliárd forintos egészségügyi többletforrás jelentős részét a dolgozók életpályájának rendezésére és az új bértábla kialakítására fordítanák. A nagy kérdés azonban továbbra is az: ez már konkrétan biztosított pénz vagy egyelőre csak politikai ígéret? És hogyan viszonyul mindez az elmúlt évek béremeléseihez?
Nem most kezdődött a szakdolgozói béremelés
Az egészségügyi szakdolgozók bérrendezése már a 2010-es évek elején megkezdődött. A kormány 2020-as összesítése szerint 2012-2013-ban átlagosan 27 százalékos emelést kaptak a szakdolgozók. Ezt követően
-2016-ban újabb, átlagosan 26,5 százalékos,
-2017-ben 12 százalékos,
-2018-ban pedig 8 százalékos béremelés következett.
A 2016-os program különösen fontos mérföldkő volt: ekkor új szakdolgozói bértábla lépett életbe, amelyhez további, előre meghatározott emelési ütemeket kapcsoltak.
Az eredeti terv szerint 2019 novemberében jött volna a 8 százalékos emelés, ezt azonban előrehozták júliusra. Ezután
-2020 januárjában 14,
-2020 novemberében 20,
-majd 2022 januárjában további 30 százalékos emelés következett.
A kormány 2021-ben úgy számolt, hogy a program 2018-hoz képest összesen 72 százalékos emelkedést jelent, és a 2022-es negyedik ütem több mint 85 ezer szakdolgozót érint. A 2022-es emelésre önmagában 239 milliárd 175 millió forintot irányoztak elő. Ez a szám azért érdekes, mert jól mutatja: az állam korábban nem pusztán általános ígéretet tett, hanem konkrét kormányhatározatokban rögzítette az ütemezést és a finanszírozás egy részét.
2023 és 2024: újabb nagy emelés
A következő jelentős fordulópont 2023–2024 volt. A 2022 decemberében elfogadott kormányhatározat már előre rögzítette, hogy az egészségügyi szakdolgozók béremelése két lépcsőben történik:
-az első ütem 2023. július 1-jén,
-a második 2024. március 1-jén.
A jogszabály külön forrást is nevesített az első ütemhez, több mint 41,5 milliárd forintot a szakdolgozók béremelésére. A második ütem fedezetét pedig a 2024-es költségvetés tervezésekor kellett biztosítani. 2023 júliusától egységesen 18 százalékkal emelkedett a szakdolgozók alapbére.
Ezt követte 2024. március 1-jétől az újabb, átlagosan 20 százalékos alapbéremelés. Az akkori kormány tájékoztatása szerint ez mintegy 84 ezer munkavállalót érintett.
A 2024-es változás nem pusztán százalékos emelést jelentett. Új, öt fizetési osztályból álló, sávos bértábla is bevezetésre került. Emellett több korábbi pótlék – például a szakterületi, vezetői, címpótlék vagy képesítési pótlék – beépült az alapbérbe.
Mit jelentett ez a gyakorlatban?
A kormány 2024-ben azt közölte, hogy a teljes munkaidőben foglalkoztatott szakdolgozók átlagos havi keresete a márciusi emelést követően meghaladhatja a bruttó 800 ezer forintot. A 2024-ben bevezetett sávos rendszerben a munkáltatónak is volt mozgástere a bér meghatározásában.
Mi a gond a jelenlegi rendszerrel?
A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara az elmúlt időszakban többször jelezte, hogy a szakdolgozói életpályát kiszámíthatóbbá kellene tenni. A kamara jelenleg is külön követi a béremelés és a bértábla kérdését.
Az új rendszer egyik célja ezért az lehet, hogy a fizetésekben nagyobb szerepet kapjon a szakmai tapasztalat, a végzettség és a megszerzett képesítés.
Ez különösen az idősebb, régóta pályán lévő szakdolgozók számára lehet fontos. Ha egy több évtizedes szakmai múlttal rendelkező munkatárs csak kevéssel keres többet egy pályakezdőnél, az nem ösztönzi sem a pályán maradást, sem a további szakmai fejlődést.
Mi várható a Tisza-kormány alatt?
2026 szeptemberének elején Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter arról számolt be, hogy a szakdolgozói bérrendezés előkészítése megtörtént, és felgyorsultak a Pénzügyminisztériummal folytatott tárcaközi egyeztetések. A tervek szerint új szakdolgozói bértáblát alakítanak ki.
A kormány 2027-re 500 milliárd forintos többletforrást szánna az egészségügyre, bár egyelőre nincs pontos információ arról, honnan teremtenék elő ezt az összeget. Hegedűs Zsolt szerint ennek legnagyobb részét az egészségügyi dolgozók életpályájának megbecsülésére és az új szakdolgozói bértábla kialakítására fordítanák.
A pontos hatálybalépési dátum azonban még nem ismert. Jelenleg azt sem lehet biztosan kijelenteni, hogy az emelés egyetlen lépcsőben, január 1-jén történik majd, vagy több ütemben vezetik be.
A szakdolgozók sem maradnak csöndben
A szakdolgozók számára most az a legfontosabb, hogy a kormányzati ígéretből mikor lesz konkrét jogszabály és ténylegesen megjelenő magasabb fizetés. Vannak, akik azonban már azt is vizsgálják, hogy a bejelentett béremelésnek hol van a konkrét pénzügyi fedezete. Egy egészségügyi szakdolgozókat tömörítő Facebook-csoport egyik friss bejegyzése ezt kérdezi: „Hol az ígért 20-25 százalék? Mikortól, kinek és miből fizetik? Hol van az évi plusz 500 milliárd?” A poszt szerzője többek között azt kifogásolja, hogy az általa vizsgált dokumentumban nem szerepel egyértelműen nevesítve a szakdolgozói béremelés.
„Hol vannak azok az intézkedések, amelyek miatt egy ápoló öt év múlva is ebben a szakmában akar dolgozni?” – teszi fel a kérdést egy másik bejegyzés szerzője. A felvetés jól mutatja, hogy a szakdolgozói béremelésről szóló vita valójában túlmutat a fizetési sávokon: a szakemberek megtartásáról, a munkakörülményekről és a kiszámítható életpályáról is szól.
Forrás: vg.hu