Átlagosan 15 százalékos alapbéremelés és kiszámítható előmenetel az egészségügyi szakdolgozóknak
A kormány 2027-re tervezett, valamennyi ágazatra kiterjedő béremeléseire szánt források közel egyharmadát az egészségügyben dolgozók béremelésére fordítja. Az egészségügy 510 milliárd forintos többletforrásából csaknem 192 milliárd forint jut a szakdolgozói bérrendezésre. A béremelés mintegy 123 500 dolgozót érint. A szakdolgozók alapbére átlagosan 15 százalékkal emelkedik, a személyi jövedelemadó csökkentésének hatásával együtt pedig nettó jövedelmük átlagosan 17 százalékkal nőhet. A korábbi sávos bérrendszert új, a végzettséget és az elismert szakmai tapasztalatot figyelembe vevő cellás bértábla váltja fel.
Az Egészségügyi Minisztérium közzétette a 2027-es szakdolgozói bérrendezés részleteit. Ez az eddigi legszélesebb körű béremelés az egészségügy nem orvosi munkaköreiben. A cél egyszerre a dolgozók anyagi megbecsülésének javítása, a szakmai pályán maradás ösztönzése és az utánpótlás erősítése.
„Az egészségügyi szakdolgozók régóta vártak munkájuk nagyobb anyagi megbecsülésére. Ez a bérrendezés nemcsak a fizetések emeléséről szól: kiszámíthatóbbá teszi az előmenetelt, és jobban elismeri a végzettséget, valamint a tapasztalatot. A fiataloknak vonzóbb pályakezdést, a tapasztalt kollégáknak pedig több megbecsülést és okot szeretnénk adni arra, hogy az egészségügyben maradjanak” – mondta Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter.
Mennyivel nő az alapbér?
A szakdolgozói alapbérek átlagosan 15 százalékkal emelkednek. Azoknál, akik a korábbi bérsáv alsó részén kerestek, a növekedés 30–35 százalékos, egyes esetekben ennél nagyobb is lehet. Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló szakdolgozók alapbére legalább 7,5 százalékkal emelkedik. A bértábla szerinti összegnél magasabb, már megállapított egyéni alapbér is megmarad.
Három példa a különböző mértékű emelésre:
• 40 éve dolgozó segédápoló: havi bruttó 322 800 forintról 540 200 forintra emelkedhet az alapbére, ami 67,3 százalékos növekedés.
• 10 éves gyakorlatú, belgyógyászati osztályon dolgozó ápoló: 500 000 forintról 626 600 forintra emelkedhet az alapbére, ami 25,3 százalékos növekedés.
• 32 éves gyakorlattal rendelkező, mesterfokozatú gyógytornász: 900 000 forintról 1 061 500 forintra emelkedhet az alapbére, ami 17,9 százalékos növekedés.
A konkrét emelés mértéke a korábbi alapbértől, a munkakörhöz szükséges végzettségtől és az elismert gyakorlati időtől függ.
Kiket érint a béremelés?
A bérrendezés kiterjed az alapellátásban, a járóbeteg-szakellátásban és a fekvőbeteg-ellátásban dolgozó egészségügyi szakdolgozókra: a segédápolóktól az asszisztenseken és gyógytornászokon át az MSc-végzettségű ápolókig.
Béremelésben részesülnek azok a további munkatársak is, akik az intézmények mindennapi működését biztosítják, köztük műszaki szakemberek, gondnokok, szerelők, adminisztrátorok, orvosírnokok és informatikusok.
A háziorvosok, házi gyermekorvosok és fogorvosok mellett dolgozó szakdolgozók is a többi szakdolgozóval azonos cellás bértáblába kerülnek. A bérrendezés a közfeladatot ellátó, vállalkozási vagy alapítványi formában működő szolgáltatók munkatársaira is kiterjed, így többek között a betegszállításban, a dialízisellátásban, a pszichiátriai és más szakellátásban, az otthoni szakápolásban és a hospice-ellátásban dolgozókra.
Átláthatóbb és kiszámíthatóbb bértábla
A 2024-ben bevezetett sávos bérrendszerben az alapbér egy alsó és egy felső határ között, jelentős részben a munkáltató döntése alapján alakult. Emiatt azonos végzettséggel, hasonló munkakörben és azonos szakmai gyakorlattal dolgozók alapbére között is nagy eltérések alakulhattak ki.
Az új cellás bértábla a munkakörhöz szükséges végzettséghez és az elismert gyakorlati időhöz rendel alapbért. Így a dolgozók könnyebben követhetik, melyik besorolásba tartoznak, és milyen szakmai előmenetellel számolhatnak. A tárca a bértábla kialakításáról a szakdolgozói érdekképviseletekkel, a szakszervezetekkel, a kamarákkal és más szakmai szervezetekkel is egyeztetett.
A bértábla hat besorolási csoportot és tizenöt, gyakorlati időhöz kötött fokozatot tartalmaz. Az oszlopok a végzettséghez és a munkakörhöz kapcsolódó besorolási csoportokat, a sorok az elismert gyakorlati időt mutatják. A 0–3 éves belépő sávot hároméves időszakok követik; 43 év vagy annál több elismert gyakorlati idő a legfelső fokozatot jelenti.
A 2027-re tervezett új bértábla
A pályán maradást és a betegbiztonságot is szolgálja
A kezdő bérek emelése és a kiszámíthatóbb szakmai előmenetel célja, hogy több fiatal válassza az egészségügyi hivatást, a tapasztalt szakdolgozók közül pedig kevesebben hagyják el a pályát. A végzettség és a gyakorlat elismerése mérsékelheti a bérfeszültségeket, és erősítheti a dolgozók hosszú távú elköteleződését.
A stabilabb szakdolgozói létszám hozzájárulhat a túlórák és helyettesítések terheinek mérsékléséhez, valamint a betegek biztonságosabb, folyamatos ellátásához. A tapasztalt kollégák megtartása különösen fontos az új munkatársak betanításában és a mindennapi betegellátás szervezésében.
Külön elismerés a többletfeladatokért
Az intézmények külön keretet kapnak a többletfeladatok, a nagyobb felelősség és a kiemelkedő szakmai teljesítmény elismerésére. Díjazható például a mentorálás, az oktatás, a vezető ápolói munka és a többletkompetenciák alkalmazása. Figyelembe vehetők a különösen megterhelő feladatok és a nehezen betölthető munkakörök sajátosságai is.
A keret intézmények közötti elosztása a jelenlegi bértömeghez igazodik. A felhasználás pontos, ellenőrizhető szempontjait a tárca a szakmai és érdekképviseleti egyeztetések alapján véglegesíti.
A bérrendezés a Hugonnai Vilma Egészségügyi Program része, amelynek célja a betegek igényeihez igazodó, jól működő és biztonságos egészségügyi ellátás megteremtése.
Forrás: kormany.hu