Az OMSZ megbízottként júniusban, majd véglegesen szeptemberben kinevezett főigazgatója, dr. Constantinovits Miklós a XXV. Magyar Sürgősségi Orvostani Kongresszus (MSOTKE) első napján „Quo vadis, OMSZ” címmel tartott előadást. Első alkalommal ismertette nyilvánosan a Mentőszolgálat jövőjére vonatkozó elképzeléseit, stratégiai programját és az elmúlt 100 nap eredményeit. Egy kezdeményezésre reagálva az előadás online is követhetővé vált, így a munkatársak – akik csatlakozni tudtak – közvetlenül, első kézből ismerhették meg, milyen irányba kívánja vezetni az új főigazgató a szervezetet, és milyen változásokra, fejlesztésekre számíthatnak az elkövetkező években.
A kinevezése óta eltelt 100 napban jórészt titoktartás övezte az OMSZ új főigazgatójának programját. Sem a pályázat benyújtásakor, sem a vezetői szék elfoglalását követően nem lehetett tudni részleteiben, merre tart az ország mentőszervezete. Az MSOTKE konferenciáján azonban végre fény derült erre: a főigazgató most először állt a szakma elé, hogy beszámoljon az elmúlt 100 napról, és bemutassa a mentőszolgálat átfogó stratégiáját.
Az MSOTKE Országos Kongresszusán bemutatott program tehát nem csupán az első 100 nap intézkedéseinek összegzése volt, hanem az OMSZ előtt álló következő öt év irányának kijelölése is.
„A jövőt úgy lehet a legjobban megjósolni, ha mi magunk teremtjük meg” – ezzel az idézettel kezdte előadását dr. Constantinovits Miklós az MSOTKE Országos Kongresszusán, a helyszínen lévők mellett csaknem 100 online érdeklődő előtt. Először vált nyilvánossá részletesen az OMSZ új főigazgatójának programja, jövőképe és stratégiai elképzelése.
A főigazgató előadásában először azt az öt alapelvet ismertette, amelynek a teljes szervezet működését át kell hatnia. Ezek közül az első és legfontosabb, hogy a beteg az első: minden döntés végső mércéje a beteg biztonsága és érdeke. Ezt követi a hibák őszinte feltárásának kötelezettsége, a „Just Culture”, vagyis az igazságos, tanuló szervezeti kultúra megteremtése. A vezetőnek szolgálnia kell a szervezetet, nem uralkodnia rajta; feladata elsősorban az akadályok elhárítása és a megfelelő munkafeltételek biztosítása. Ugyanilyen fontos a mérhető szakmai minőség, hiszen amit nem mérünk, azt fejleszteni és értékelni sem tudjuk. Az ötödik alapelv pedig a bajtársi közösség, amelyben az egymás iránti tisztelet nem választható lehetőség, hanem a közös munka alapja.
Ezekre az alapokra épül az a stratégiai program, amely az elkövetkező öt évben határozhatja meg az OMSZ fejlődését.
A főigazgató öt kiemelt célt jelölt meg: a mérhető betegbiztonság és szakmai minőség megteremtését, a gyorsabb és kiszámíthatóbb segítségnyújtást, a „Just Culture” alapú vezetői kultúra meghonosítását, a kiszámítható életpályamodellt és a dolgozói megbecsülés erősítését, valamint a prudens, átlátható gazdálkodást.
A szakmai fejlesztések egyik legfontosabb iránya, hogy öt éven belül a Mentőszolgálat valamennyi meghatározó szakmai területén mérhetővé váljon a betegbiztonság és az ellátás minősége. Ennek érdekében már megkezdődött az adatalapú értékelés, többek között a súlyos sérültek és a légúti ellátások területén. A Power BI-rendszer segítségével olyan részletek is elemezhetővé váltak, mint az intubáció előtti és utáni vérnyomásértékek vagy a deszaturációs arányok. A cél, hogy a szakmai döntések és fejlesztések egyre inkább objektív adatokra épüljenek.
Az operatív működésben a gyorsabb és kiszámíthatóbb segítségnyújtás kap kiemelt szerepet. Ehhez nem elegendő kizárólag a kiérkezési időket vizsgálni: fel kell tárni azokat a külső, belső és szervezési tényezőket is, amelyek befolyásolják a mentőegységek helyszínre jutását. A főigazgató beszámolt arról, hogy elkezdték vizsgálni a hívások indokoltságát, és pilot jelleggel telefonos szakorvosi tanácsadást is elindítottak. A transzparencia jegyében már nyilvánosan elérhetők a kiérkezési idők adatai a stat.mentok.hu oldalon, ahol a havi értékek mellett a medián és a 90. percentilis is megismerhető. A felületet a tervek szerint további szakmai mutatókkal bővítik.
A hatékonyabb működéshez a feladatok és a kompetenciák összehangolása is elengedhetetlen. A főigazgató kitért arra, hogy csökkenteni kell azokat a nem megfelelő kompetenciákat igénylő szállítási feladatokat, amelyek indokolatlan terhet rónak a kivonuló állományra, és elvonják az erőforrásokat a tényleges mentési feladatoktól. A cél az, hogy a mentés valóban a mentésről szóljon, a bajtársak pedig a képzettségüknek és kompetenciájuknak megfelelő feladatokat végezhessék.
A szervezeti kultúra átalakítása szintén meghatározó eleme a programnak. A főigazgató azt szeretné, ha öt éven belül a „Just Culture” valamennyi szervezeti szinten alapvető működési elvvé válna. Ennek érdekében megkezdődött a vezetőképzési program összeállítása, amely az állomásvezetőktől egészen a felsővezetésig érinti a vezetői kompetenciák fejlesztését.
A cél egy olyan szervezet kialakítása, amelyben a problémák szabadon jelezhetők, a hibákból tanulni lehet, és a munkatársak biztonságban érzik magukat, amikor szakmai aggályaikat megfogalmazzák.
Az egységesebb szervezeti működést az Etikai Bizottság létrehozása is segítheti.
A főigazgató külön hangsúlyozta, hogy a Mentőszolgálat jövője nem képzelhető el megbecsült és megfelelően támogatott dolgozók nélkül. A hagyományos humánügyintézés helyett valódi HR-stratégiára és kiszámítható életpályamodellre van szükség. Ehhez folyamatosan vizsgálni kell a kritikus munkakörök betöltetlenségét, a fluktuációt, az önkéntes kilépéseket és a dolgozói elkötelezettséget. A cél olyan munkahelyi környezet megteremtése, ahol a bajtársak felkészülten, támogató csapatban és biztos szakmai háttérrel végezhetik munkájukat.
A kivonuló állomány támogatása a szakmai háttér fejlesztésében is megjelenik. A 0–24 órás szakorvosi konzultáció lehetősége már rendelkezésre áll, ennek minőségbiztosítása elindult. Fejlesztésre szorul ugyanakkor a videóhívásos támogatás, és szeretnék bővíteni a szakmai debriefingrendszer kapacitását is. A tableteken új visszajelzési lehetőséget terveznek kialakítani, hogy a bajtársak még könnyebben kérhessenek szakmai visszacsatolást. A képzésekben a szakmai tudás mellett egyre nagyobb szerepet kapnak a kommunikációs és együttműködési készségek, valamint a CRM, vagyis a csapat-erőforrásgazdálkodás alapelvei.
A főigazgató szerint egy jól működő mentőegységben mindenkinek lehetősége kell legyen arra, hogy jelezze, ha valami rossz irányba halad, és szükség esetén kimondhassa: álljunk meg.
A szakmai innováció jegyében országos együttműködések is formálódnak. Az előadásban szó esett a GOKVI-val közösen előkészített ECMO-projektről, amely a korszerű, magas szintű betegellátás fejlesztését szolgálja. A tudományos munka és a szakmai együttműködés erősítése szintén fontos eleme a jövőképnek. A főigazgató Gábor Aurél példáját is felidézte, akinek szakmai öröksége, tudományos szemlélete és együttműködésre építő munkássága ma is követendő példa lehet a Mentőszolgálat számára.
Az előadásban a stratégiai célok mellett az elmúlt 100 nap eredményei is hangsúlyos szerepet kaptak. A főigazgató négy terület mentén foglalta össze az eddig megtett intézkedéseket. A betegbiztonság és a szakmai működés területén kiemelte a LIFEPAK 15 defibrillátoroknál jelentkező rendszerhibák kiszűrését, a fejlesztések elindítását és új készülékek beszerzését. A helyszínelhagyás szakmai szempontjait is kibővítették, és erősítették a dolgozókkal folytatott szakmai párbeszédet.
A működésbiztonság és az infrastruktúra területén az országos áramellátási problémák tapasztalatai alapján valamennyi kritikus infrastruktúrát felülvizsgálták, és intézkedéseket tettek a biztonságos működés érdekében. A mentésirányítási rendszer fejlesztéséhez szükséges forrásokat is biztosították, és megkezdődött a MÍR 2.0 hardveres fejlesztése.
A transzparencia és a gazdálkodási kontroll erősítésében fontos előrelépés volt a kiérkezési idők nyilvánossá tétele. Emellett megkezdődött a szerződések felülvizsgálata, és a nem megfelelő szerződések visszavonása is. A szervezeti működés fejlesztésében pedig kiemelt szerepet kapott az országjárás: a vezetés már valamennyi régióba eljutott, és személyesen a mentőállomások közel negyedét is felkereste. Az irányítócsoportok dolgozóit kérdőív segítségével vonták be a tapasztalatok feltárásába, az eredményeket pedig beépítették a további intézkedésekbe. Képzésük fejlesztése mellett a munkaközi szünetek növelésére is sor került.
Az elmúlt időszakban emellett a béremelés, az irányítócsoportok szervezeti átalakításának előkészítése, a mentőállomások felújítása és a nemzetközi szakmai nyitás is napirenden volt.
A következő 100 napban a megkezdett munka folytatása és több fejlesztés előrelépése várható. Elindult a minőségbiztosítás és a beteg-visszajelzési rendszer kialakítása, a mentésirányításban pedig a főigazgató megfogalmazása szerint paradigmaváltás kezdődött. A jármű- és infrastruktúra-megújítás érdekében új közbeszerzési eljárást írtak ki, és fenntartható gépjárműflotta-stratégiát dolgoztak ki. A vezetői kompetenciák fejlesztésére vezetői program készült, emellett megkezdődött a vezetők és a szakmai területek KPI-alapú értékelésének kialakítása. A légimentés OMSZ-integrációja szintén fontos szervezeti mérföldkőként szerepelt az előadásban.
A főigazgató a jövő feladatai között a teljes egészségügyi rendszerrel folytatott szakmai párbeszédet is hangsúlyozta. A kórházakkal, az alapellátással, a szakmai szervezetekkel és a szakszervezetekkel való együttműködés mellett a lakosság tájékoztatása is fontos szerepet kap. A mentőkapacitások hatékony felhasználásához ugyanis nemcsak a belső folyamatokat kell fejleszteni, hanem a lakossággal is meg kell értetni a sürgősségi ellátás működését és lehetőségeit.
Az előadás egyik fontos záróüzenete ennek kapcsán egyértelmű volt: nem minden híváshoz kell mentőautó.
A cél az, hogy a rendelkezésre álló erőforrások a valóban sürgős, életveszélyes helyzetekben álljanak rendelkezésre, és a mentőegységek kapacitását ne kössék le indokolatlan feladatok.
Forrás: elitmed.hu